Bunyik Zoltán befektetési tanácsadó

1.      Melyik befektetési alapot válasszam a túl nagy kínálatból?

A legfontosabb a cél meghatározása: mikor és mire kell a tőke, mennyi időm van a felépítésére, milyen megtakarítási összegekkel tudok indulni. A választott alapoknak összhangban kell lenni a célunkkal. Utána személyes portfóliót kell kialakítani több befektetési alapból, a befektetés porlasztása növeli a hozam stabilitását.

Nézzük meg visszamenőleg az általunk preferált alapok teljesítményét. Habár a múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőre nézve, de fontos, hogy az alap hogyan reagált különböző gazdasági helyzetekben. Fontos a megbízható, évtizedes sikeres múlttal rendelkező alaptársaság is.

Jelenleg a legnépszerűbb befektetési lehetőségek a nagy nemzetközi társaságok által kezelt alapok, amelyek a gyorsan fejlődő országokba fektetnek be.

2.      Mi a kockázat az eszközalapoknál?

A kockázat nem más mint az alapárfolyam hullámzásának mértéke. Ezt statisztikai paraméterrel a szórással mérik (az átlagtól való eltérések négyzeteinek összege). Egy folyamatosan azonos meredekséggel emelkedő árfolyamgörbe lehet egyenes vonal is, de hullámzó is. Az előbbi kockázatmentes, az utóbbinál a kockázat mértéke a volatilitástól függ.

A befektetési alapoknak jelentősen kisebb a kockázata, mint egy részvénynek, köszönve a porlasztásnak (diverzifikációnak), hisz egy alap általában 20-150 értékpapírt tart portfóliójóban, az alapok alapja esetében pedig ez a szám ezer is lehet. Ily módon befektetésünk hozama nem egy-egy vállalat sorsától függ, hanem a világgazdaság vagy egyes országok gazdaságának növekedési ütemétől.

3.      Léteznek-e kockázatmentes alapok?

Léteznek garantált alapok, némelyek az alaptőkét garantálják, némelyek az állandó hozamnövekedést. Tartsuk szem előtt azonban az „ikerszabályt”: a hozam és a kockázat ikrek, vagy mindkettő magas, vagy mindkettő alacsony.

A garantált alapoknak mégis fontos szerepük van. Fontosak egy kiegyensúlyozott portfólió összeállításához. Gazdasági vélságok idején, amikor a részvényalapok csökkennek, kiléphetünk a részvényalapokból és garantált alapokban tartjuk értéken befektetésünket amíg esnek a részvényárak.

Ha a teljes futamidő alatt garantált alapokban szeretnénk tartani megtakarításunkat, nem elsz magasabb hozamunk, mint a lekötött betét esetében.

4.      Mit tegyek, ha váratlan körülmények miatt nem tudom tartani takarékossági programomat?

Köszönve a nagy konkurenciának ma már igen rugalmas programok is léteznek, amelyek szinte minden élethelyzetre tudnak választ adni. A meghatározott futamidejű programoknál a legegyszerűbb lehetőségek az éves megtakarítás összegének csökkentése és a befizetések szüneteltetése meghatározott ideig. Ha van eseti számlánk arról is kiegyenlíthető az éves díj. Kevésbé előnyös megoldás a maradékjogok érvényesítése: díjmentesítés, visszavásárlás.

5.      Milyen adókedvezményeket vehetek igénybe?

Ezek évről-évre változhatnak. Magányszemély esetében a legjelentősebb, hogy a legalább tízéves futamidejű biztosítást is tartalmazó szerződés mentes a kamatadó alól, mert a törvényhozó öngoskodásnak minősíti. Jogi személyek esetében már több a lehetőség, a takarékosság költségként számolható el, adók, járulékok nélkül, és alkalmazható a tulajdonosra, családtagjaira, alkalmazottaira.

6.      Milyen időközökben a legjobb befektetési jegyeket vásárolni?

Ez az ügyfél lehetőségeitől, terveitől függ, nem lehet általánosságban választ adni. Léteznek egyösszegű és folyamatos díjas (éves, féléves, negyedéves gyakoriságú) szerződések. A folyamatos díjas szerződések előnye, hogy szabad tőkeszámlát jelentenek, ami azt jelenti a rendszeres díj mellett költségmentesen bármikor, bármilyen időre befektethetünk tetszőleges összeget ugyanolyan hozammal mint a rendszeres befektetés, ezeket eseti díjaknak nevezzük. A legnépszerűbb gyakoriság a félévente vagy az évente való vásárlás.

7.      Mekkorák a költségei egy befektetési programnak?

Alapkezelőktől és az opcionális programelemek igénybevételétől függően a költségek különbözőek. Szokták mondani: „Ami ingyen van az biztosan megéri az árát”. Természetes, ha Magyarországon otthonunkban ülve a kínai kőolajkonszerbe szeretnénk befektetni, annak ára van. Általánosságban a befektetési alapok árai valahol a takarékbetét és a közvetlen tőzsdei részvényvásárlás költségei között vannak, éppen úgy ahogy a várható hozamok is e két határ között mozognak.

8.      Hogyan kísérhetem befektetésem értékének alakulását értékpapírbefektetés esetében?

Rendszeres írásos számlakivonatok útján, bármikor telefonhívás útján és akár naponta jelszóval működtetett saját online internetes oldalunkon. Az internetes oldal nemcsak informatív jellegű, interaktívitásának köszönhetően saját magunk irányíthatjuk is a befektetésünket: gombnyomással áthelyezhetünk egyes eszközalapból a másikba, növelhetjük vagy csökkenthetjük éves díjunkat, stb.

9.      Mennyi időre kerül lekötésre pénzem egy befektetési alapban?

A szerződések általában 15 évre szólnak, de csak az első 2 rendszeres díj kerül „lekötésre” garanciaként, hogy a futamidő alatt a költségeket fizetni fogjuk. Az összes többi befektetés teljesen likvid: bármikor átutalható befektetésünk aktuális aznapi értéke folyószámlánkra. Tehát hasonló mint a látra szóló betét, csak többszörösen nagyobb, nem fix nagyságú kamattal.

10.  Mikor kezdjünk el takarékoskodni?

Takarékoskodni nehéz, de ahhoz, hogy anyagi biztonságban és jólétben élhessünk, a lehető legkorábban meg kell tanulnunk okosan bánni a pénzünkkel. Ehhez jó, ha már fiatalon elsajátítjuk, hogy hogyan állhatunk ellen az azonnali vásárlás és pénzköltés csábításának, miként kell bevételeinket beosztani. A fejlettebb nyugati országokban már egészen fiatal korban elkezdődik a gyerekek pénzügyi nevelése. A pénzügyi önállóságra nevelő programok célja, hogy a gyerekek felnőttként felelős bánjanak majd pénzükkel, átgondolt pénzügyi döntéseket hozzanak befektetéseikkel kapcsolatosan.

11.  Miért kell befektetnünk a pénzünket?

Az infláció eredményeképpen folyamatosan csökken megtakarított pénzünk vásárlóértéke, azaz hiába van ugyanannyi pénzünk, egyre kevesebb értékű árut kapunk érte. Pénzünk lassú elértéktelenedését elkerülhetjük, ha értéktartó vagy még inkább az infláció értékét meghaladó, értéknövelő befektetési formában tartjuk megtakarításunkat. Erre a célra a legalkalmasabbak az értékpapírok, illetve a befektetési alapok, melyeket minden nap megvehetünk és eladhatunk, hozamuk pedig meghaladja az inflációt. A lekötött betét általában a pénz értéken tartására szolgál, tőkenövelésre már nem alkalmas. Az ingatlan, drágakövek, nemesfémek, műtárgyak értéke jelentősen növekedhet, de nehéz őket megvenni is és eladni is.